Ne csend el a csöveket!

© Robert Kneschke – adobe.stock.com

Julcsi álmos szemmel ül fel az ágyban, a szemét dörzsöli és próbál magához térni. Ekkor újra felcsendül a csengő. A kutyafáját! Ki lehet az ilyenkor? Még túl korai felkelni. Buksi ugat.

Lassacskán kidugja a paplan alól a bal lábát és leteszi a padlóra. A jobb lába már gyorsabban követi. Julcsi az ablakhoz megy, kinéz, és a postást látja az ajtóban. Két hatalmas csomaggal áll ott.

„Tomi, nézd!” - kiált a bátyjának. „Ajándékot kaptunk!”

Tomi mormol valamit és a másik oldalára fordul. Julcsi fölötte áll és a karját rángatja.

„Kelj már fel, biztosan nekünk hoztak csomagot.”

Nem örül neki, hogy az álomszuszék nem hajlandó felkelni, de most fontosabb dolga van, minthogy ezen bosszankodjon. Az előszobába rohan, ahol kávé és friss zsömle illata csapja meg az orrát. Még látja, amint anyja becsukja az ajtót és a teraszajtón át kimegy a házból.

„Tomi, Tomi, gyere már!” Julcsi újra a bátyját keltegeti.

„Két hatalmas csomagot hozott a postás.”

„Nekünk?”

Tomi felül és nyújtózkodik. Julcsi bizonygatja, hogy igen, erre gyorsan felkel és a két gyerek a kertben terem, ahol Apa éppen a csomagokat teszi le. Amikor felegyenesedik, már ott nyüzsögnek körülötte a gyerekei.

„Mi ez, Apa? Mi ez?” – kérdezgetik egymást túlkiabálva.

„Meglepetés!” – válaszol Anya a konyhából. „Gyertek be gyorsan, és elmeséljük, mire készülünk ma.”

Ilyen gyorsan még soha nem végeztek a gyerekek a reggelivel. A dobozok ugyanis egy egész házat rejtenek – mégpedig csúszdával. Ezt tudták meg reggeli közben. Már csak össze kell rakni.

„Hajrá!” – kiabál Julcsi, bár el sem tudja képzelni, hogy fér bele egy egész ház a dobozba. Mindenesetre tüstént rohanna a kertbe, hogy utánanézzen. De Apa először a számítógéphez hívja: „Nézzétek, ez a QUADRO modelladatbázisa. Itt megnézhetjük, hogy fog festeni a végén az építmény. És ha ide kattintasz, akkor minden irányba forgathatod a szerkezetet.”

Tomi erre egy másik építményre mutat.

„És mi van ezzel?”

„Mi lenne vele?” – kérdezi Apa.

De Julcsi már érti, mire megy ki a játék. „Ó, ez sokkal menőbb. Ezt akarom!”

Gyorsan eldől, hogy egy igazi várat akarnak felépíteni. Végül is ahhoz is hozzá lehet csatlakoztatni a csúszdát.

Apa felnyitja a hatalmas dobozt a füvön. Több száz alkatrész hever a kertben. Julcsi felkap egy csatlakozót és elszalad vele, miközben Tomi nekiáll összeszámolni az alkatrészeket. Elmélyedve számolja a színes csöveket és büszkén tájékoztatja Apát az eredményről. Tomi stratégiailag áll az ügyhöz: először át kell tekinteni, miből gazdálkodunk, majd lépésről lépésre haladni. De Julcsi már össze is kapcsolt két csövet egy csatlakozóval. Azután hozzátold még egy csatlakozót és még egy csövet. A kishúga példáján felbuzdulva Tomi felvesz egy QUADRO lemezt és hozzáilleszti Julcsi szerkezetéhez.

Apa igyekszik magához ragadni az irányítást, és próbálja elmagyarázni, hogy kinek mi lenne a feladata. Anya a padon ül a napernyő alatt, szemmel követi az eseményeket és magában mosolyog azon, hogy a férje azt sem tudja, hová kapjon. Amikor már Buksi is az alkatrészhalom közepette hancúrozik és a tetőponyvát szimatolja, Anya elérkezettnek látja a pillanatot, hogy közbeavatkozzon és kiossza az utasításokat: a kutyát meg kell kötni. Apa dugja össze az alkatrészeket. Anya pedig megmutatja Tominak, hogyan használja a QUADRO csavarhúzót. Közben Julcsi és Apa összeillesztik az első alkatrészeket. A káosznak vége. Mindenki az építkezésre koncentrál. Még Buksi is éberen figyeli az események alakulását.

„Itt a tízórai!” – kiált ki Anya a házból és dinnyeszeletekkel és hideg almalével megrakott tálcával lép ki a kertbe. „Megérdemeljük a finomságot!” – bólogatnak elégedetten, és elfogyasztják a frissítőt, majd újra nekilátnak a munkának.

Tomi figyeli, amint Apa keze nyomán egyre inkább testet ölt a modell. Julcsi felszedi a csavarokat, amelyeket Buksi szétszórt a kertben.

Dél körül már majdnem készen áll az építmény. Tomi melle dagad a büszkeségtől. Már csak a lemezek és néhány csavar hiányzik. Mindenki szünetet tart, hogy megcsodálják a művüket. Azután teljes gőzzel nekilátnak a véghajrának – hiszen most már a szemük előtt lebeg a cél.

Tomi teszteli a modell alsó részét, hogy elég stabil-e. Julcsi megmutatja Apának, hogy hol hiányzik még egy-egy csavar. Közben Anya megteríti az asztalt. Még tartogat egy meglepetést a tarsolyában: ebédre grillezni fognak, ezzel fogják megünnepelni ezt a szép napot. Mindenesetre azt súgja az ösztöne, hogy nem ártana egy kis erősítés az építőmestereknek.

Még néhány mozdulat, és kész is! Hány óra van közben? De mindegy is.

Anya tapsol, amikor az építményhez csatlakoztatják a csúszdát. Julcsi alig várja, hogy használatba vehesse, és már le is csúszik rajta, pedig még nincs minden csavar meghúzva. De a QUADRO-nak ez nem jelent gondot. Mindenesetre Apa szakszerűen jár el, és ügyel rá, hogy mindent akkurátusan intézzenek.

Így az utolsó csavar is a helyére kerül. A szerkezet teljesen kész. Miközben Apa a maradék csavarokat keresi és Anya biztonsági okokból itt-ott arrébb tetet néhány lemezt, Julcsi és Tomi már javában mászik és csúszdázik.

Együtt felépítették!

Kész szerencse, hogy közben bekaptak egy szendvicset, mert miközben Anya összedobja a grilleznivalót, észreveszi, hogy már három óra van. A gyerekeket mindez nem érdekli. Éppen azzal vannak elfoglalva, hogy megmutassák a várukat a szomszédban lakó Marcinak és Laurának. Julcsi izgatottan ecseteli, hogyan épült fel a vár. Tomi egy kicsit csúsztat: azt mondja, hogy Apa csak az ő utasításaikat követte. Anya a kicsi Marci és Laura szüleit is meghívja, hogy csatlakozzanak. A szomszédok salátával és italokkal járulnak hozzá a mulatsághoz. Ebéd után a két szülőpár az asztalnál ül és figyeli, amint a gyerekeik játszanak.

Micsoda szép nap!

Este pedig nem kell a gyerekeket ringatni. Julcsi és Tomi elégedetten és nyugodtan bújnak ágyba és úgy alszanak, mint a bunda.

Csak Apának nincs még nyugta. Buksit reggel óta nem vitték sétálni – és ez senkinek sem tűnt fel! A nagy izgalomban megfeledkeztek szegényről! Apa összeszedi magát, kiviszi a parkba és leül egy padra. A lemenő nap már eléri a látóhatárt és pompás narancsszínt ölt. Apa a https://quadroshop.hu/ oldalán felfedezi, hogy a QUADRO ingyenes számítógépes programja segítségével saját építményeket is lehet tervezni.

Amikor hazaér a kutyasétáltatásból, a feleségének is elújságolja a nagy hírt. Egyetértenek abban, hogy a mai akciót feltétlenül meg kell ismételniük, mégpedig saját ötletekkel.

… és amikor végül beköszönt az ősz, Anya újra utasításokat oszt, mivel ideje beköltöztetni a QUADRO építményt a házba. A gyerekszobában lesz a helye. Természetesen megint akkurátusan elhelyezett lemezekkel és a szokásos felhajtással zajlik a móka. És talán még maradt néhány grillkolbász is...

És mi a történet tanulsága?

Az, hogy a QUADRO nem csupán a mászókázásról és az önfeledt játékról szól. Hanem arról is, hogy együtt épít a család. Ha mindenki részt vesz az építkezésben – nem csupán a szülők, hanem talán a nagyiék és mindenekelőtt a gyerekek is – akkor eseményszámba megy és mindenki örömét leli benne.

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni