QUADRO a tudományban és a kutatásban

©Kertu - stock.adobe.com

A NASA kutatói 2008-ban gumikacsákat engedtek le egy grönlandi gleccser-rendszeren, hogy kövessék az olvadékvíz útját. Ebből próbáltak következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan olvad a gleccserjég a globális éghajlatváltozás miatt. Abban bíztak, hogy a kacsák a gleccserek mélyén rejtőző csatornákon leúsznak, majd valahol újra felbukkannak a tengerben. Sajnos soha többé nem látták viszont őket; valószínűleg a jég fogságába estek.[1] Egy wales-i kutatócsoport ellenben néhány évvel később továbbfejlesztette a ötletet. Gumikacsa helyett „jégtojást” alkalmaztak, és a QUADRO egyik gyártmányát is igénybe vették – mégpedig igen eredményesen. Ebben a cikkben elolvashatod, hogyan történt mindez, és hogyan tettek a kutatók egy lépést a megoldás felé, még ha nem is fogják megmenteni a világot.

©christiane65 - stock.adobe.com

2018-ban a QUADRO brit leányvállalatához befutott egy e-mail Dr. Mike Prior-Jones-tól, a wales-i Cardiffi Egyetem tenger- és geológus kutatójától. Levelében segítséget kért a QUADRÓ-tól a kutatócsoportja grönlandi expedíciójához. „Tudomány és kutatás?” - gondoltuk. „Naná, hogy benne vagyunk!” Néhány héttel később Mike útnak indult a Jeges-tenger egyik szigete felé – A QUADRO egyik állványával a csomagjában.

A kutatócsoport egy gleccser kívülről nem látható „csővezetékeit”, azaz a repedésekből, résekből és csatornákból álló rendszerét vizsgálta. A gleccservíz hőmérsékleti, nyomás- és elektromos vezetési adatait gyűjtötték. A tudósok ezekből az információkból következtettek arra, hogy milyen mértékben és módon húzódnak vissza a gleccserek a felmelegedés miatt. Így pontosabban meg lehet becsülni, hogy a tengerszint mennyire fog megemelkedni a gleccserek olvadásából kifolyólag.

Gleccsermalom. © BauhoferProductions - stock.adobe.com

Idáig kábelekre kötött, a gleccsermalmokba leengedett érzékelők segítségével jutottak adatokhoz. A gleccsermalmot úgy kell elképzelni, mint a fürdőkád lefolyóját: a gleccser felszínén megolvadt víz örvénylő mozgással folyik le egyfajta csatornán. Mivel a víz a csatornában felgyorsul, a kábelek mindig összegabalyodtak vagy elszakadtak. Ennek megelőzésére a Cardiffi Egyetem kutatói, Mike Prior-Jones és Liz Bagshaw kifejlesztett egy vezetéknélküli gleccserszenzort, a kriotojást („jégtojást”). Az érzékelő rádiójelen, valós időben továbbítja a gleccser belsejéből származó információkat.

Bal oldalt: a jégtojás belseje. Jobb oldalt: a QUADRO állványa az antennával. © Mike Prior-Jones, Cambridge University Press

A szenzor ipari műanyagból készült golyóban rejtőzik, és hasonlóan működik, mint az új generációs fűtési rendszerek távolról leolvasható mérőműszerei. Az 1,3 kilométerrel a föld alatt rejtőző kriotojás a jég felszínén felállított antennának küldi a jelet.

És itt jön be a képbe a QUADRO: „Hogyan állítsuk fel úgy az antennát, hogy ellenálljon a szélsőséges grönlandi időjárási viszonyoknak?” – törték a fejüket a tudósok? Egy rövid internetes kutatás alapján arra jutottak, hogy a QUADRO állványa lesz a legjobb megoldás erre a kihívásra. Mike felvette velünk a kapcsolatot, és közösen kifejlesztettünk egy állványt, amely alkalmas volt az antenna rögzítésére. A kollégáinak leesett az álla, amikor meglátták az állványt bevetés közben – bár a munkájuk során már megtanulták, hogy mindig szükség van rögtönzésre, mivel nincsenek kész megoldások.

A jégtojás a QUADRO íróasztalon. © Mike Prior-Jones, Cambridge University Press

A QUADRO állvány alkalmazása teljes sikerrel járt: elég stabil volt ahhoz, hogy az antenna súlyát elbírja, ugyanakkor elég rugalmas is. Ez utóbbi nagyon fontos szempont az egyenetlen jégfelület miatt. A szerkezet gond nélkül ellenállt a grönlandi metsző hidegnek. Csak egyszer rezgett a léc: egy széllökés felborította az egész szerkezetet, mert még nem rögzítették stabilan az altalajhoz. De a tudósok nagy meglepetésére – és megkönnyebbülésére – az antenna sértetlen maradt, mert a QUADRO ketrecszerű szerkezete megóvta. Ez aztán a bizonyíték, hogy a QUADRO építmények igen strapabíróak!

© Mike Prior-Jones, Cambridge University Press

Amikor a tudósok éppen nem használták nem antennatartónak a QUADRO alkatrészeit, akkor kempingszék vagy íróasztal gyanánt szolgált – attól függően, hogy éppen mire volt szükségük. Teljesen felvillanyozta őket a mászóka sokoldalú alkalmazhatósága. Ezzel eldőlt a kérdés: naná, hogy a gyermekeiknek is kell ilyen otthonra! Hiszen ha a QUADRO állványa ellenáll a grönlandi időjárás viszontagságainak, akkor biztosan kibírja az otthoni telet is a kertben. Ha egy rendszer nem roskad össze az északi-sarki szélviharban, akkor egyértelműen eltűri a gyerekek hancúrozását is. Mi eddig is tudtuk – de most már a Cardiffi Egyetem tudósai is megtapasztalták. És ki tudja, talán a NASA gumikacsái is előbukkannak egyszer, a múltból érkező palackposta módjára?

Mike Prior-Jones a QUADRO íróasztalnál. © Mike Prior-Jones, Cambridge University Press

Szeretnél további információt a projektről?

Itt olvashatsz a kriotojás-vizsgálatról (angolul).
Ez pedig Mike blogcikke (angolul).
Sőt még a BBC is hírt adott a kriotojás-projektről és a QUADRÓ-ról.

Bibliográfia

  1. Jonathan Amos: Explorers dive under Greenland ice. BBC, 21.12.2008.

Fotó kreditpontok

Mike Prior-Jones, Cambridge University Press

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni