Sikerült a kör négyszögesítése

Személyes-szakmai vélemény a QUADRO-ról

Christine Niemeyer[1] mérnökként dolgozik egy festékkoncentrátumokat előállító vállalatnál, és jelentős mértékben hozzájárul a QUADRO mai arcához. A QUADRO alkatrészek tartósságáról, a vállalat hullámhegyeiről és hullámvölgyeiről beszélgettünk vele – és azt is megtudtuk, hogy mit jelent konkrétan az a mondás, hogy „a minőséget meg kell fizetni”.

Niemeyer asszony, mit gondol a QUADRO-ról?

Csupa jót. Imádom a terméket, igazán klassznak tartom. Többek között azért, mert a lehető legtöbb jó tulajdonságot csempésztünk bele a QUADRO továbbfejlesztése során. Nekünk 2012 óta van otthon QUADRO-nk. Először bent tartottuk a lakásban, 2016 óta viszont kint van az udvaron, és tűri a havat, az esőt és a tűző napsütést. A gyerekeimnek az évek során még egy csövet sem sikerült eltörniük, bár előfordult, hogy tízen tornásztak rajta, amikor átjöttek a barátaik látogatóba. Az ember akkor tudja megőrizni a munkája iránti lelkesedést, ha meg van győződve a termék minőségéről, ha a munka manapság nem mindig stresszmentes világában tényleg jó eredményeket tud felmutatni.

QUADRO mászóka Svájcban

Hogyan került kapcsolatba a QUADRO-val szakmailag?

Mérnöki tanulmányaim elvégzése után először máshol dolgoztam, mióta idejöttem, azóta azonban nem váltottam. 27 éve itt dolgozom, és a QUADRO jelenlegi ügyvezetője családjával és egy nagy, még mindig a QUADRO-val együttműködő partnervállalat ügyvezetőjének családjával együtt fejlesztettem ki az alkatrészeket és a színeket. Azután újra meg újra továbbfejlesztettem és az igényekhez igazítottam.

Milyen élmény volt?

Egy ponton például betiltották a műanyagok színezésére használt nehézfémtartalmú pigmenteket. Ez komoly kihívást jelentett, mert az ólom és a kadmium kitűnő stabilizátor. Egyrészt a műanyagot, másrészt a színeket is védik. Ezáltal szép, ragyogó piros és sárga színt tudtunk elérni, amely örökké tartott. Amikor nehézfém-mentes modellekre váltottunk, akkor a mászókák és a csúszdák színe két év elteltével láthatóan fakulni kezdett. Ezt persze nem tetszett a vásárlóknak. Sok pénzt költöttek a termékre, és két szezon után már nem úgy nézett ki, ahogy kezdetben. Úgyhogy gyorsan ki kellett találnunk valamit.

Hogyan sikerült áthidalni a problémát?

1996-ban újonnan állítottuk be a színeket, de még mindig nem voltunk elégedettek, mert egy bizonyos idő elteltével így is elhalványultak. Ezért még egyszer korrigáltuk és továbbfejlesztettük a festékeket. A tarka QUADRO-nál[2] különösen fontos szerepet játszanak a színek, hiszen tényleg erőteljes árnyalatokról van szó. A legnehezebb a hosszú távon ragyogó sárga megőrzése. De itt is elértük a 7-8. szintű, azaz „kiváló”, illetve „kimagasló” színtartást. A fokozat ebben az esetben azt jelzi, hogy megvilágítás, például UV-fény hatására mennyire tartós a szín.

A színtartás mellett milyen szempontok fontosak még a műanyag színezése terén?

A színtartásnál viszonylag egyszerű maximális értékeket elérni. Az időjárásállóság már keményebb dió. Itt arról van szó, hogy reagálnak az anyagok a szélsőséges időjárási hatásokra. Ezen a területen is sokat kellett tesztelnünk, mire elértük a jelenlegi, tényleg kiváló eredményt.

Vannak még további szempontok a műanyagnál?

A szilárdság, szakszóval az ütésállóság is döntő fontosságú. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek nyugodtan ugrálhatnak a mászókán, akkor sem fog eltörni. Itt is szükség volt némi finomhangolásra. A követelményeket tekintve tulajdonképpen ideális alapanyag lett volna a poliamid 13. Mindenesetre négyszer annyiba került, mint az a műanyag, amely mellett végül döntöttünk. A pluszköltség természetesen a vásárlókon csapódott volna le, ezért elvetettük. Ahhoz, hogy a termék piacképes legyen, kedvezőbb árú alapanyagot kellett választanunk, és abból kihozni a maximumot. Így végül a polipropilénre esett a választás.

Miután megvolt az alapanyag, hogyan ment tovább a munka?

Először is a polipropilénhez pigmenttel dúsított granulátumot használunk, mint amilyet a hídépítésben is alkalmaznak. Ez plusz szilárdságot ad az anyagnak. Ezen felül szükség volt némi finomhangolásra és a különböző lehetőségek mérlegelésére, hogy a termék megfeleljen a gyermekjátékokra vonatkozó biztonsági előírásoknak. Így például nem járhattunk el úgy, mint az autóiparban, ahol nem számítanak azok a gyermekjátékoknál fontos szempontok. Az anyagnak meg kellett felelni a német élelmiszertörvény előírásainak – arra az eshetőségre felkészülve, ha a gyerek a szájába veszi a játékot. Az ilyen szabványok azonban komolyan megkötik a kezünket, amikor a csövek és lemezek szilárdságának növelésére törekszünk.

Mire kell még ügyelni a játékok előállításához használt műanyagnál?

Az esztétikus megjelenés is fontos. A mászókának meleg és vidám, nem pedig lehangoló és piszkos hatást kell nyújtani. És ez kemény dió: az időjárásálló színanyagok ugyanis nem felelnek meg a követelményeknek, mert piszkosnak néznek ki. Az időjárásálló színanyagok legtöbbször nem szépek. A ragyogó színanyagok ugyanakkor nem időjárásállóak. Nem volt könnyű minden követelménynek megfelelni.

Mi lett végül a megoldás?

Mondhatni sikerült a kör négyszögesítése. Az eredményt minden QUADRO-felhasználó ismeri, anyaként én is: a korábban említett modellünk öt éve kint áll esőben-hóban. Nálunk, Svájcban gyakran esik a hó, és még gyakrabban az eső – és a napsugárzás is erős. Természetesen egy kicsit elhalványultak a színek, ez óhatatlan – de még jól láthatóak. És a modell ugyanolyan stabil, mint új korában. Közben már ki is bővítettük, mert nőttek a gyerekek. Úgy gondolom, hogy a drágább alapanyag összességében bőven megéri az árát, hiszen ennek köszönhetően örök életű terméket kapunk. A mai kor követelményeinek már nem felelnek meg azok a termékek, amelyek gyorsan tönkre mennek.

A tervezett elavulásra gondol?

Igen, kialakult az irányzat, hogy mindent egyre olcsóbban és olcsóbban kínálnak a forgalmazók. Sok neves vállalat csődbe ment emiatt – mivel az ázsiai termékek leszorították az árakat. Van otthon egy raclette-sütőnk, amely egy neves gyártó terméke. Annak idején 100 német márkáért vettük, ami komoly kiadás volt. Manapság néhány euróért lehet ilyet kapni a diszkontáruházakban. De az én raclette-sütőlapátjaim még mindig olyanok, mint új korukban, kicsit sem hajlottak meg. A minőségért hosszú távon megéri többet fizetni.

És mit gondol az új piaci trendekről, például a bioműanyagról?

Fenntartással viseltetek irántuk. Bár a bioműanyag idővel lebomlik – de arra nemigen gondolunk, hogy mennyi energiát emészt fel a gyártása. Arra is történnek próbálkozások, hogy kukoricából és cukorból állítsanak elő műanyagot. De ezt nem tartom szerencsés ötletnek, miközben a világon annyian éheznek. Másutt nagyobb szükség van az élelmiszerre, mint a műanyagiparban. A polipropilént ugyanakkor károsanyag-kibocsátás nélkül el lehet égetni – az ennek során keletkező energiát pedig vissza lehet nyerni. Vagy egyszerűen be lehet olvasztani és polipropilénként újrahasznosítani. De talán egyikre sem kerül sor, mivel a termék nagyon hosszú élettartamú. Az a játék, amely ilyen sok évig használható, mint a QUADRO, szerintem tényleg fenntartható.

Köszönjük szépen a beszélgetést, Niemeyer asszony.

[↑] A szerkesztőség megváltoztatta a nevet.

[↑] A Classic sorozat (a szerkesztőség megjegyzése).

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni